1. fejezet

Bevezető

-Audrina kelj már fel!-mondta kétségbeesett hangon barátnőm.

Hét ágra sütött a nap. Lassan nyitottam ki a szemem, majd megdörzsöltem a fény ereje miatt.

-Jajj Adele mi az már? Hajnali 8 óra van. – néztem rá a telefonomra.

- Nem találom a karkötőmet. Tudod amit apától kaptam, anyu halála után- mondta könnyezve.

Tudtam hogy ez neki mennyire fontos, szóval gyorsan kiugrottam az ágyból majd gőzerővel keresni kezdtük. Mindenhol megnéztük, még a kukában is, sikertelenül.

-Hát ez elveszett- mondta keservesen.

-Nyugi, lehet, hogy apukádnál hagytad tegnap. Felhívtad már?

-Te jó ég, lehet!- mondta és már ugrott is telefonjáért.

Adele és én már 1 éve összeköltöztünk, érettségi után. És elhelyezkedtünk egy cégnél, ahol modelleket, hírességeket fotóznak.Amíg ő beszélt telefonon, elmentem a fürdőbe rendbe szedni magam. Megmosakodtam, hajam felfogtam, és egy enyhe sminket feldobtam. Kinyitottam az ajtót és egy boldog szempárral találtam szembe magam. Sokat sejtően nézett rám, majd egyszerűen besétált a fürdőbe majd magára zárta az ajtót. Nem törődtem vele, gondoltam csak hülyül.

-Na meglett a karkötő?-kiabáltam a fürdőbe

-Igen meglett, apa megtalálta a mosdóban tegnap, de fogalmam sincs hogyan került oda. Nem is tudom mit csináltam volna ha elveszik-válaszolt.

-Igen tudom, hogy sokat jelent számodra. Adele az előbb mi volt az a nézés?-kérdeztem tőle, miközben a telefonomat kerestem.

-Ugyan semmi, csak kaptál egy SMS-t.-nevetett

-Milyen SMS-t, és hol a telefonom? Nyisd ki az ajtót!-dörömböltem az ajtón.

-Mondd csak, ki az a Chris? – nyitotta ki az ajtót mosolyogva.

-Miért, mit írt?-vettem ki a telefont kezéből. Megnéztem mit írt, majd zsebre vágtam, és leültem a laptop elé.

-Na mondd már!-ült le mellém.

-Semmi közöd hozzá! És amúgy is teljesen mindegy.- húztam az agyát.

-Szerintem nem olyan mindegy, ha ma találkozni akar veled.- dőlt hátra.

-Istenem, ő az unokatesóm te okos!-nevettem, ránéztem és láttam, hogy durcás képet vág.

Fel álltam a laptop elől és ráugrottam, majd csikizni kezdtem. Mire ő őrült sikítozásba kezdett.

-Ne már Audrina, csak ott ne! – visítozott mikor elkezdtem csikizni az oldalát.

Kb 10 percig csikiztem amikor láttam, hogy már éppen elég volt, abba hagytam, felálltam kihúztam magam, majd egyszerűen csak elsétáltam. Éppen a konyhába tartottam, amikor Adele hirtelen elém ugrott.

-Ne hogy azt hidd ezt megúszod! Akkor csapok le rád, amikor a legkevésbé számítassz rá!-grimaszolt, nevetve,

-Aha, oké már alig várom- nyújtottam rá a nyelvem.

Kinyitottam a hűtőt, de abban szinte semmi nem volt, így sütöttem egy kis palacsintát. Éppen az utolsónál tartottam, amikor Adele jelent meg, és leült az asztalhoz.

-Segíthetek valamiben? Halálra unom magam- nyávogott

-Persze, töltsd meg a palacsintákat. De legyen nutellás is! Ja és lekváros is!

-Minek lekváros? Ki nem állhatod, ahogy én is. –fintorgott mellettem.

-Még az este küldött egy sms-t Niall, hogy reggel beugrik egy kicsit. Szóval, nyugi nem neked lesz!- nevettem

Igen Niall Horan-ről beszélek, a One Direction egyik tagjáról. Még az X-Factor ideje alatt ismertük meg egymást, az egyik adás alatt, oda mentem fényképet csinálni vele, majd beszélgetni kezdtünk és így tovább. Nagyon jó haverok lettünk mind az 5 fiúval. Sokan azt hiszik, hogy a híresség és a pénz elvette az eszüket és nagyképűek, de ez egyáltalán nem így van. Ugyan olyanok maradtak mint a tehetségkutató alatt, vagy talán még hülyébbek, de az sosem árt.

-És csak magába jön?- kérdezte, miközben nyomta magába a palacsintát.

-Hát nem említette hogy jönne Liam. –válaszoltam neki.

-Én egy szóval nem említettem Liamot!-mondta felháborodva.

-De rá gondoltál-erre csak mosolygott egyet. De láttam szemében az elkeseredettséget.

Adele már pár hónapja többet érez Liam iránt, mint kellene, de ezt esze ágában sincs elmondani senkinek, egyedül én tudok róla. Ő úgy gondolja, hogy teljesen felesleges lenne bevallani neki, az érzéseit hiszen Liam Danielle-t szereti, és ő nem szeretne közéjük állni, bármennyire is komolyak az érzései iránta. Ebben teljesen egyet értek vele.

Kész lettem a palacsintákkal, amikor csengettek. Kiabáltam egyet, hogy nyitva,  majd betoppant rajta Niall. Szőke haja, most is tökéletesen állt, egy farmer és egy piros póló volt rajta.

-Jó reggelt hölgyeim- jött oda hozzánk, és adott két-két puszit.

-Szia szőkeség- köszöntöttem mosolyogva.

Barátnőm csak biccentett egyet a fejével majd elsétált, és leült a tv elé.

-Ennek meg mibaja?-suttogta Niall.

-Ömm, semmi csak rossz napja van-válaszoltam.

-Ó, palacsinta! Lekváros?-nézett boci szemekkel.

-Igen az is van- nevettem

Niall gyorsan befalta a palacsintákat, majd felvetette hogy mennyünk el az állatkertbe, úgy is régen voltunk. Evvel mind a ketten egyetértettünk, gyorsan felszaladtam a szobámba átöltözni. Egy barack színű farmer, és egy fehér csipkés felső mellett döntöttem.

Még egy utolsó pillantást vetettem a tükörbe, aztán elindultunk. Gyorsan írtam egy sms-t Chrisnek, hogy találkozzunk az állatkert előtt.